Az idősek elleni diszkrimináció (ageism vagy életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés) olyan előítéletek, sztereotípiák és intézkedések összessége, amelyek valakit életkora – jelen esetben magasabb életkora – miatt érnek hátrányosan. A fogalmat Robert N. Butler amerikai gerontológus vezette be 1969-ben.

Az idősek elleni diszkrimináció három fő formában jelenik meg:

1. Sztereotípiák (előítéletek)
   • Az időseket egyformának tekintik.
   • Feltételezik róluk, hogy kevésbé tanulékonyak, lassabbak vagy kevésbé kreatívak.
   • Gyakran úgy gondolják, hogy nem képesek alkalmazkodni a technológiai változásokhoz.
   • A bölcsességüket és tapasztalatukat gyakran alábecsülik.
   •  
2. Előítéletes attitűdök
   • Az időseket tehernek tekintik.
   • Feltételezik, hogy kevésbé produktívak.
   • Kizárják őket a döntéshozatalból.
   • Kevésbé veszik figyelembe véleményüket.
   •  
3. Diszkriminatív magatartás
   • Hátrányos bánásmód a munkahelyen.
   • Egészségügyi ellátás során eltérő bánásmód.
   • Szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozása.
   • Digitális szolgáltatások kialakítása az idősek igényeinek figyelmen kívül hagyásával.
   •  

A leggyakoribb területek

Munkaerőpiac

• Előléptetés megtagadása.
• Állásinterjún az életkor miatt történő elutasítás.
• Képzésekből való kizárás.
• Kényszernyugdíjazás vagy nyomás a nyugdíjba vonulásra.
•  

Egészségügy

• A panaszokat automatikusan az öregedésnek tulajdonítják.
• Kevesebb diagnosztikai vizsgálat.
• Kevesebb rehabilitációs lehetőség.
• Ritkább bevonás klinikai kutatásokba.
•  

Pénzügyi szolgáltatások

• Bizonyos biztosítások elutasítása.
• Hitelezési korlátozások.
• Kedvezőtlenebb szerződési feltételek.
•  

Digitális világ

• Nehezen használható online ügyintézés.
• Papíralapú alternatívák megszüntetése.
• Feltételezés, hogy minden ügyfél digitálisan jártas.
•  

Társadalmi élet

• Családi döntésekből való kizárás.
• Politikai és közéleti szerepvállalás alábecsülése.
• Kulturális programokban kevés képviselet.
•  

A diszkrimináció következményei

A kutatások szerint az életkori diszkrimináció hozzájárulhat:

• a társadalmi elszigetelődéshez,
• a depresszió és szorongás gyakoribb előfordulásához,
• az önbizalom csökkenéséhez,
• rosszabb egészségi állapothoz,
• alacsonyabb foglalkoztatottsághoz,
• nagyobb szegénységi kockázathoz,
• rövidebb várható egészséges élettartamhoz. A WHO becslése szerint az ageizmus jelentős negatív hatással van az idősek fizikai és mentális egészségére.
•  

Az Európai Unióban

Az Európai Unióban az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetést a foglalkoztatás területén tiltja a 2000/78/EK irányelv, amely egyenlő bánásmódot ír elő a munkavégzés és foglalkoztatás során. Az Európai Unió Alapjogi Chartája szintén tiltja az életkor szerinti megkülönböztetést, és külön rendelkezik az idősek méltóságának és társadalmi részvételének tiszteletben tartásáról.

Magyarországon

Magyarországon az életkor védett tulajdonságnak minősül. Az egyenlő bánásmódról szóló szabályozás alapján tilos valakit életkora miatt hátrányosan megkülönböztetni többek között:

• a foglalkoztatásban,
• az oktatásban,
• az egészségügyben,
• a szociális ellátásokban,
• az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés során. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítését Magyarországon az alapvető jogok biztosa és más illetékes hatóságok, illetve bíróságok biztosítják.
•  

A diszkrimináció csökkentésének lehetőségei

• Életkori sztereotípiák tudatos lebontása.
• Az egész életen át tartó tanulás támogatása.
• Idősek bevonása a közösségi és munkahelyi döntésekbe.
• Akadálymentes és többcsatornás (digitális és személyes) ügyintézés biztosítása.
• Generációk közötti programok szervezése.
• Korsemleges HR-politikák és kiválasztási rendszerek alkalmazása.
• Az idősek jogainak és érdekeinek tudatosabb érvényesítése.

A WHO szerint az ageizmus az egyik legelterjedtebb, ugyanakkor gyakran észrevétlen diszkriminációs forma. Mivel sok esetben társadalmilag elfogadott sztereotípiákra épül, az érintettek gyakran maguk sem ismerik fel, hogy hátrányos megkülönböztetés érte őket.